Bátáért Egyesület - Közösségépítő és ismeretterjesztő tevékenység

Bátáért Egyesület bemutatkozása: A Bátáért Egyesület 2005-ben kezdte el a Múltunk cserepei. Helytörténeti füzetek c. sorozat megjelentetését, melyből eddig három készült el. Egyesületünk közösségépítő és ismeretterjesztő tevékenységei között fontos helyet foglal el a helyi kulturális örökség megőrzése és megismertetése, melynek egyik módja helytörténeti füzetek kiadása, mint azt az elmúlt 5 év tapasztalatai is igazolnak. Az eddig megjelent kiadványok a település múltjának egy-egy részletét mutatták be a jelenleg is élő, megőrzött (mű)emlékek tükrében. . („A középkori bencés apátság és a Szent Vér templom története” -V. Kápolnás Mária és Sümegi József munkája (2005); „A Duna megregulázása – A bátai szivattyútelep” Horváth Emil és V. Kápolnás Mária (2006); „Halászat a Sárközben - A bátai Halászház” (2007) - szerzője Szilágyi Miklós). A kiadványok színesek, számos fényképpel, rajzzal illusztráltak, angol és német nyelvű összefoglalót is tartalmaznak és tökéletesen alkalmasak arra, hogy az érdeklődőkkel megismertessük Báta sokszínű és gazdag múltjának egy-egy szeletét.

Célcsoportunk a település lakossága, az elszármazottak és minden Báta iránt érdeklődő: a fiatalok, hogy megismerjék gyökereiket, és az idősek, akik maguk is részesei voltak ennek a történelemnek; az elszármazottak, akik büszkén mutathatják be e kiadványok segítségével szülőföldjüket és minden érdeklődő, aki településünkre látogatva, az ott látottakról emléket szeretne magával vinni, vagy bővebb ismereteket kíván szerezni. A szakmai közönségben is nagyon jó visszhangot keltettek az eddigi füzetek. (Pl. ezek alapján lett műemlék a Szent Vér templom, és folyamatban van a szivattyútelep védettségi eljárása.)

A negyedik, előkészületben lévő füzet a bátai reformátusok történetét dolgozza fel, szerzője Balázs Kovács Sándor néprajzos és V. Kápolnás Mária történész. Tolna megye a középkori reformáció egyik fő központjának számított. Bár a hódoltság alatt a lakosság nagymértékben megfogyatkozott, a mocsarak rejtekében voltak olyanok, akik átvészelték a nehéz időket, így a Sárköz falvainak őslakossága is. A betelepítések hatására ezek a református közösségek gyakran zárványként különültek el a környező katolikus-evangélikus falvaktól. Számos helyen - a katolikus betelepülés hatására - a kis lélekszámú református lakosság elvándorolt más, erősebb református településbe, így egyfajta koncentráció is lejátszódott. Bátán a település nagyobbik része – a sárköz többi településével ellentétben – katolikus volt. A kisebb számú – a lakosság egynegyedét kitevő - reformátusok az Alszögben éltek, ott építették fel templomukat, iskolájukat, paplakjukat.

Az 1887-ben épült templom, az egy évvel későbbi paplak, és az 1892-ben elkészült iskola egyik meghatározó épületegyüttese községünknek, mely országos műemléki védettséget élvez. A kiadvány az épületegyüttes építészeti leírásán, elemzésén túl vállalja a református vallását, történeteit, népszokásait megőrző népcsoport bemutatását a helyben föllelhető emlékek és irodalmi források alapján, továbbá az épület jelenlegi hasznosításának ismertetését is, sok fotóval. A kiadvány melléklete angol, német és francia nyelven foglalja össze a füzet tartalmát.

A Bátáért Egyesület részére az adó 1% felajánláshoz az adószám: 18861738-1-17

Adó 1 százalék kapcsán további információ: Bátáért Egyesület


Ne hagyja elveszni az "adóegyszázalék" forintokat, támogatása életeket menthet!